A manapság divatos fogyókúrák legtöbbje azt ígéri, hogy könnyen, gyorsan megszabadulhatsz felesleges kilóidtól. Kipróbálod, bírod pár hétig ... végül belefáradsz és feladod. Miért örvendenek mégis nagy népszerűségnek az újabb és újabb diétás ötletek? Lehetséges, hogy az emberek túlnyomó többsége önmagát sikertelennek, vágyait beteljesületlennek és céljait megvalósulatlannak érzi....????
Vágyak és célok!
Mi a vágy? Szeretnél csinos vonzó külsőt.
Mi a cél? Hogy ezt a külsőt el is érd - vagyis konkrét "haditervvel" kéne rendelkeznünk hozzá. Ez azonban nincs meg minden esetben, ezért aztán kész "sablont", valamilyen fogyókúrás módszert használunk, jobb esetben némi mozgásprogrammal kiegészítve.
A különböző módszerek sikere is ebben rejlik. Mankót adnak a kezünkbe, megkímélve számtalan kényelmetlen és kellemetlen lépéstől. Belegondoltál-e abba, hogy a kész sablonok alkalmazásán kívül mit tettél a cél érdekében, vagy kielégített az állandó panaszkodás és mások sikerének írígylése, vagy netalán elmerültél az önsajnálatban? De az is lehet, hogy megszállottként folyamatosan azon dolgozol, hogy elérd a hőn áhított testsúlyt mégsem érzed magad sikeresnek?
A mindennapi hétköznapi életben a panaszok és elégedetlenségek tárgyai alapján egyértelmű lehetne, hogyan is lehetne azokon segíteni. A konkrét célt világosan meg tudjuk fogalmazni. Hogy ez elég specifikus-e, pontosan tudjuk-e, mit, mikor, hol, mennyiért és milyen módon fogunk csinálni - az már általában az éppen aktuális érzelmi állapotunkon és motivációnkon múlik. Éppen ezért nagyon valószínű, hogy a cél reálisan a kitűzött időn belül nem érhető el.
A legfontosabb szempont, hogy elérhető és mérhető legyen az eredmény! Vagyis, hogy a célhoz vezető úton tényleg végig is tudjunk menni: alaposan mérlegeljük bármilyen fogyókúra előtt, hogy életünk mely területén tudunk áldozatot is hozni a cél érdekében? Kudarcra ítéli magát eleve az, aki úgy gondolja, hogy pár hét diétázás után visszatérhet megszokott régi szokásaihoz és a kínlódva elért karcsúsága ezt nem sínyli meg! Fontos lenne papíron is látni életünk feladatainak nagyságrendi, fontossági és időrendi sorrendjét. Ez alapján már egyszerűbb a kisebb részfeladatokat meghatározni - természetesen figyelembe véve a fontossági és időbeliség kérdését is.
A nagyon fontos célokat soha ne fogalmazd meg negatív módon: pl. "olyan kövér vagyok, mint egy disznó"
Helyette fogalmazd inkább a célodhoz közelítő módon: "lefogyok egy hónap alatt 4 kilót" - ez reális és elérhető cél.
Ne feledd, a panaszkodó, önbecsmérlő hangnem elszívja energiádat. A túl magasra emelt mérce pedig kockázatos, egyrészt azért mert valószínűleg nem érjük el, másrészt azért mert elérhetetlensége miatt neki sem fogunk. Csak annyit vállalj, amennyit valóban sikerrel teljesíteni is tudsz! Ahogy Hofi Géza is énekelte: ...."egy lépés, egy söprés"...Csak így tudsz lépésenként végigmenni egy úton, ellenben ha csak a vágyott végcélt látod csillagászati távolságban, akkor nehezen lesz teljesíthető a feladat.
Most pedig elérkeztünk a címben is megfogalmazott kérdéshez: mi a fontosabb - a cél vagy a célhoz vezető út? A cél maga irányt szab életünk útján, de az életet magát az úton eltöltött idő teszi ki. Ezen belül pedig mi is valójában a célunk? Az hogy lefogyjunk, csupán csak megfoghatatlan vágy lenne? A vágy azonban nagyon csalóka, s ha valóban céhoz szeretnél érni jobban teszed, ha a realitás talaján maradsz és arra összpontosítod a figyelmedet, amit valóban el is tudsz érni. Soha ne feledd azonban, hogy nem szabad céljaid rabszolgájává válnod, mert így idő előtt kifulladsz és örömtelenné válik az életedet. A kitűzött céloddal pedig pont az ellenkezőjét szeretnéd elérni.
(Dr. Fekete Anna piszchológus cikke alapján)
Nincs még vége, folyt. köv....
Vágyak és célok!
Mi a vágy? Szeretnél csinos vonzó külsőt.
Mi a cél? Hogy ezt a külsőt el is érd - vagyis konkrét "haditervvel" kéne rendelkeznünk hozzá. Ez azonban nincs meg minden esetben, ezért aztán kész "sablont", valamilyen fogyókúrás módszert használunk, jobb esetben némi mozgásprogrammal kiegészítve.
A különböző módszerek sikere is ebben rejlik. Mankót adnak a kezünkbe, megkímélve számtalan kényelmetlen és kellemetlen lépéstől. Belegondoltál-e abba, hogy a kész sablonok alkalmazásán kívül mit tettél a cél érdekében, vagy kielégített az állandó panaszkodás és mások sikerének írígylése, vagy netalán elmerültél az önsajnálatban? De az is lehet, hogy megszállottként folyamatosan azon dolgozol, hogy elérd a hőn áhított testsúlyt mégsem érzed magad sikeresnek?
A mindennapi hétköznapi életben a panaszok és elégedetlenségek tárgyai alapján egyértelmű lehetne, hogyan is lehetne azokon segíteni. A konkrét célt világosan meg tudjuk fogalmazni. Hogy ez elég specifikus-e, pontosan tudjuk-e, mit, mikor, hol, mennyiért és milyen módon fogunk csinálni - az már általában az éppen aktuális érzelmi állapotunkon és motivációnkon múlik. Éppen ezért nagyon valószínű, hogy a cél reálisan a kitűzött időn belül nem érhető el.
A legfontosabb szempont, hogy elérhető és mérhető legyen az eredmény! Vagyis, hogy a célhoz vezető úton tényleg végig is tudjunk menni: alaposan mérlegeljük bármilyen fogyókúra előtt, hogy életünk mely területén tudunk áldozatot is hozni a cél érdekében? Kudarcra ítéli magát eleve az, aki úgy gondolja, hogy pár hét diétázás után visszatérhet megszokott régi szokásaihoz és a kínlódva elért karcsúsága ezt nem sínyli meg! Fontos lenne papíron is látni életünk feladatainak nagyságrendi, fontossági és időrendi sorrendjét. Ez alapján már egyszerűbb a kisebb részfeladatokat meghatározni - természetesen figyelembe véve a fontossági és időbeliség kérdését is.
A nagyon fontos célokat soha ne fogalmazd meg negatív módon: pl. "olyan kövér vagyok, mint egy disznó"
Helyette fogalmazd inkább a célodhoz közelítő módon: "lefogyok egy hónap alatt 4 kilót" - ez reális és elérhető cél.
Ne feledd, a panaszkodó, önbecsmérlő hangnem elszívja energiádat. A túl magasra emelt mérce pedig kockázatos, egyrészt azért mert valószínűleg nem érjük el, másrészt azért mert elérhetetlensége miatt neki sem fogunk. Csak annyit vállalj, amennyit valóban sikerrel teljesíteni is tudsz! Ahogy Hofi Géza is énekelte: ...."egy lépés, egy söprés"...Csak így tudsz lépésenként végigmenni egy úton, ellenben ha csak a vágyott végcélt látod csillagászati távolságban, akkor nehezen lesz teljesíthető a feladat.
Most pedig elérkeztünk a címben is megfogalmazott kérdéshez: mi a fontosabb - a cél vagy a célhoz vezető út? A cél maga irányt szab életünk útján, de az életet magát az úton eltöltött idő teszi ki. Ezen belül pedig mi is valójában a célunk? Az hogy lefogyjunk, csupán csak megfoghatatlan vágy lenne? A vágy azonban nagyon csalóka, s ha valóban céhoz szeretnél érni jobban teszed, ha a realitás talaján maradsz és arra összpontosítod a figyelmedet, amit valóban el is tudsz érni. Soha ne feledd azonban, hogy nem szabad céljaid rabszolgájává válnod, mert így idő előtt kifulladsz és örömtelenné válik az életedet. A kitűzött céloddal pedig pont az ellenkezőjét szeretnéd elérni.
(Dr. Fekete Anna piszchológus cikke alapján)
Nincs még vége, folyt. köv....
Utolsó kommentek