A mátrix! No nem az akciófilmből megismert mátrixról van szó - hanem a testünkben mindenhol megtalálható szövetfajtáról, amelyről mindaddig tudomást sem veszünk, amíg nincs valami baj. Az, hogy mi "átlag emberek" nem tudunk a fontosságáról, az bocsánatos bűn, hiszen honnan is tudhatánánk róla? De sajnos a hivatalos orvoslás sem szán neki különösebb figyelmet. Pedig az ötvenes évek óta - amikor Alfred Pischinger felfedezte ezt az alapregulációs rendszert - tudnak a létezéséről. És hogy mennyire fontos ennek a szövetnek a kiegyensúlyozott működése? Arra már csak a vészjelek hívják fel a figyelmet - viszont addigra már kialakul a lógó has, a narancsbőr, viszértágulat és számtalan egyéb testi tünet.
Mi is ez a mátrix? Ez tulajdonképpen a kötőszövet egy része, ahol a sejteket ellátó hajszálerek végződnek. Ezt a kötőszöveti alaprendszert nevezte el Harmut Heine anatómiaprofesszor mátrixnak.
Mit is fedezett fel Pischinger doktor? Egy rendkívül bonyolult szabályzó rendszert, ami biztosítja a szervezet oxigén és tápanyagellátását, az anyagcseretermékek kiválasztását és elszállítását. Vagyis azt, hogy a hajszálerek nem a sejteknél végződnek, hanem ebben az un. mátrixban, amelyen keresztül kell haladnia minden tápanyagnak, az oxigénnek és a kiválasztott anyagcsereterméknek (tejsav, széndioxid, karbamid). Az alapmátrix tehát mindkét irányban szűrőként működik, ellenőrzi az áthaladó anyagok mennyiségét és minőségét és szabályozó funkciót lát el. Ha ez a rendszer harmónikusan működik, a szervezet homeosztázisa biztosított, de ugyanakkor minden apró eltérést is érzékel (pl. oxigénkínálat, mérgező anyagok jelenléte vagy a sav-bázis egyensúly megbomlása).
Hogyan érzékeli az alapmátrix az egyensúly megbomlását? Az alapmátrixban nem csak hajszálerek végződnek, de vegetatív idegek és nyirokerek is. Az idegrendszeri kommunikácó a sejtek felé elektrokémiai jelek és kémiai közvetítők (pl.hormonok) útján zajlik, a nyirok- és érrendszerből pedig immunsejtek vándorolnak az alapmátrixba, melyek a kórokozókra és a méreganyagokra reagálnak.
A kötőszövet biokémiailag cukor-fehérje komplex egymáshoz tapadó sejtjeiből áll, amely egyfajta molekuláris szűrőt képez. Ez a szűrő képes kiszűrni az anyagcseretermékeket. A kötőszövet az egész szervezetet behálózza és szinte minden szervünket körbeveszi. Összeköti és táplálja a szervek sejtjeit és rugalmas rostjainak köszönhetően stabilizál. Ha ebben az alaprendszerben található folyadékban "egészségtelen" miliő kezd kialakulni, pl. azért, mert káros anyagok kerültek túlsúlyba - az ember is egyre rosszabbul kezdi érezni magát, fáradékony és csökken az eneriaszintje. Ha már a sejtek is károsodni kezdenek, akkor már orvosi eszközökkel is diagnosztizálni lehet a bajt, azonban addigra már a betegség is kialakul. Ilyenkor az anyagcseretermékek (savak) sói már nagy mennyiségben rakódtak le a mátrixban, amihez társulnak a gombák és baktériumok által termelt toxinok és a különböző gyógyszerek maradékai. A terhelés nagyságától és időtartamától függően a mátrix kezdi elveszíteni szűrő- és áteresztő képességét.
De a rossz helyzetet a helytelen táplálkozással még tovább lehet rontani! Ugyanis gyarapodni kezd a kollagén-cukor-fehérje komplex mennyisége is, ami növeli a sejtek távolságát a tápláló véredényektől, így a tápanyagok és a kiválasztási termékek egyre nehezebben jutnak át rajta. Ezt az állapotot nevezik szöveti acidózisnak, ami már minden szabályzómechanizmust megzavar.
Mi lesz ennek a következménye? A hatás kettős: egyrészt a sejtek nem jutnak elég oxigénhez és tápanyaghoz, másrészt a vér- és nyirokrendszer sem képes elszállítani a kiválasztott anyagcseretermékeket és a sejtközötti tér nem tud megtisztulni. A sejteknek így kevés lehetősége marad az egészséges regenerációra és jobbik esetben csak az általános közérzetünk romlik. Sajnos addig stabil és tartós javulásra sincs sok esély, ameddig az alapregulációs mátrix működésének helyreállítása nem történik meg.
Szemléltetésként mutatok egy vázlatos rajzot a mátrixról. Pirossal a vérereket, sárgával a nyirokereket jelölték rajta. A testi sejteket barana körök, az anyagcseretermékeket és mérgeket barna pöttyök ábrázolják, az idegvégződés pedig a polipszerű képződményként látható. A sejtek tápanyagellátását a zöld pöttyökkel-, az anyagcseretermékek útját pedig a piros pöttyökkel jelölt út mutatja.
Utolsó kommentek