A tápanyagok sav-bázis táblázata


Tudta, hogy a savanyú ízű ételek nem képeznek szükségszerűen savakat a szervezetben?

Tudja, hogy az anyagcserefolyamatok során melyik élelmiszer, milyen kémhatást vált ki a szervezetben?

Ha szeretné megismerni azokat a szempontokat, amelyek segítségével összeállíthatja egyéni sav-bázis szabályzó étrendjét, akkor nem kell mást tennie, mint kattintani az alábbi linkre és:

Igényelnie a tápanyagok ingyenes, képes sav-bázis táblázatát!

(Az üzemeltető Google Dokumentumok ékezetes karakterei sajnos Internet Explorerben nem mindig jelennek meg helyesen, ezért a FireFox használatát javaslom!)


Automatikus értesítés

Új bejegyzés esetén a rendszer automatikus értesítést küld a feliratkozók részére!

Add meg az e-mail címedet:

E-mail feliratkozás a "Nagy Fogyás" fogyókúra otthon blog értesítőre

Feliratkozáskor az ellenőrző kódot is meg kell adnod! A továbbiakban a frissülő blogbejegyzésekről a FeedBurner segítségével küldünk értesítést.

Segítség a fogyáshoz - tudástár

"Nagy Fogyás" fogyókúra otthon

A fogyókúra rémével minden 3. embernek meg kell küzdenie, a siker azonban kérdéses. Buktatók, holtpontok, receptek, tippek - minden, ami fontos az eredményes és tartós fogyáshoz.

Utolsó kommentek

Címkék

5 htp (1) 90 napos diéta (44) adalékanyagok (1) adaptív termogenézis (1) alakformálás (25) alapanyagcsere (6) antioxidánsok (1) anyagcsere alkalmazkodás (1) anyagcsere gyorsítás (3) anyagcsere gyorsító gyakorlatok (3) anyagcsere szabályzás (1) anyagcsere tuning (1) atkins (38) barna rizs (1) barna zsírszövet (1) bélflóra (1) béta glükán (1) bikiniszezon (2) bmi (3) böjt (8) cardio (1) cardio veszélye (1) cellulit (7) chips adó (1) cigarettázás (2) cigi (1) csípős fűszerek (1) csökkentő édesség (1) cukor (3) cukorbetegség (1) cukormentes édesség (1) d.alacsony kalóriájú diéta (1) derékbőség (8) derékkörfogat (5) diéta (168) dohanyzas (1) dohányzás (2) dohányzas és fogyás (3) édesítőszerek (7) édesség (14) édességfüggőség (6) édesség iránti vágy (1) édesség utáni vágy (2) edzés (20) edzésintenzitás (1) edzés otthon (1) egcg (1) egészség (87) egészséges édesség (1) egészséges életmód (120) egészséges étrend (1) egészséges fogyókúra (2) egészséges sütemény (1) éhség (1) életmód (90) elsavasodás (8) energiaital (1) energiamérleg (1) energiarés (1) energia egyensúly (1) eredményes fogyás (1) erőnlét (1) erőnövel (1) eszenciális zsírsavak (1) étel (34) ételek termogén hatása (1) étkezés (1) extra kalóriabevitel (1) fagylalt (2) falánkság (3) férfi fogamzásgátlás (1) fertőzés (1) fertőzés elleni védekezés (1) feszes mellek (1) fitness (86) fogyás (163) fogyasztó tapasz (1) fogyás elősegítése sóval (1) fogyás fejben (1) fogyás karácsonykor (1) fogyás kísérlet (1) fogyás lélektana (1) fogyás lelki nehézsége (1) fogyás otthon (2) fogyás zsírokkal (1) fogyókúra (168) fogyókúrás italok (1) fogyókúrás leves (1) fogyókúrás menü (39) fogyókúrás stagnáció (1) fogyókúrás stratégiák (1) fogyókúrás sütemény (1) fogyókúrás szokások kialakítása (1) fogyókúra biznisz (1) fogyókúra húsvétkor (1) fogyókúra otthon (162) fogyókúra ünnepek (1) folyadékpótlás (1) formás fenék (6) fruktóz (1) gabonapelyhek (1) gasztronómia (10) gének (1) gesztesi recept (1) gombaételek (1) gyógyító gombák (1) gyors anyagcsere (1) gyors édesség (1) gyors evés (1) gyors fogyás (55) gyors reggeli (1) gyümölcslé (1) h1n1 (1) h1n1 fertőzés (1) habzsolás (1) hamburger adó (1) hasizom (1) hasi hízás (33) hasi zsír (2) hasznos olajok (1) hatékonyabb edzéstechnológia (3) hatékony súlycsökkentés (2) hatékony zsírégetés (1) haub táplálkozástudós (1) hellókarácsony (7) heti menü (1) hízás (25) hormonok (3) hőtermelés (1) húsvét (1) húsvéti diéta (1) húsvéti fogyókúra (1) húsvéti menü (1) húsvéti sonka (1) ideális test (1) immunerősítés (2) immunrendszer (3) inzulin (4) inzulinrezisztencia (1) ízek (1) ízlelés (1) ízlés (1) izomerő (1) izomműködés (1) izomsorvadás (1) kalória bevitel (1) kalória számítás (1) káposztaleves (3) káposzta diéta (4) kapszaicin termogén hatás (1) karácsonyi édességek (2) karizom (1) kávé (1) keblek (1) kívánás (1) kívánósság (2) koenzim q10 (1) könnyű (1) kövér vagyok (1) lapos has (3) lassú anyagcsere (1) lépcsőzés (1) leves (1) martonfutás veszélye (1) mellformálás (1) mentális fogyás (1) michael jackson (1) módja? (1) mozgás (1) multivitaminok (1) nagy fogyás (164) nagy has (50) narancsbőr (10) negatív kalória (1) negatív testép (1) népegészségügyi termékdíj (1) nikotin (1) női test (1) növekedési hormon (2) ödéma (3) önértékelés (1) otthoni edzés (1) oxidatív stressz (1) padlizsán recept (1) pajzsmirigy (1) ph (1) pms (1) potencianövelés (1) puffadás (16) rágás (1) receptek (5) sav bázis (7) sav bázis egyensúly (1) snack fogyókúrához (1) sörhas (1) sós ételek (1) sóvárgás (2) sózás (1) stevia (2) súlyfölösleg (84) szabadgyökök (1) szájápolás (1) szájhigiénia (1) szénhidrát (2) szerotonin (1) sztivia (2) t (1) táplálkozás (114) tartós fogyás (2) tej (2) tejallergia (2) tejérzékenység (1) termikus hatás (1) termogenézis (1) testedzés (18) testépítés (6) testkép (1) testtömeg (13) többlet kalória (1) túlevés (1) twinkie (1) vállizom (1) védőoltás (1) vércukor (1) villám diéta (8) vitalitás (2) vitaminhiány hízás (1) wellnes (71) zöldséglé (1) zöld tea termogén hatás (1) zsírégetés (61) zsírégető gyakorlat (1) zsírégető gyakorlatsor (3) zsírégető koffein (1) zsírégető zöldségek (2) ha fogyni akarsz (1) van egy tippem (1) Címkefelhő

Gondolatok a törvénnyel diszkriminált cukorról

2011.07.27. 00:46 :: Stella

Nem tudtam megállni, hogy ne írjak ismét a cukorról, hiszen július közepén bejelentették, hogy elfogadták a népegészségügyi termékdíjról szóló törvényt, melynek célja többek között:  „….az egészséges táplálkozás előmozdítása…” Hurrá, végre valami megmozdult ott fönt is, vagy mégse örüljünk annyira?

Erről megint csak egy közmondás jut eszembe: „..a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve…”
 
Nézzük csak, hogy miért is gondolom így:
 
Nem könnyű manapság a ránk zúduló információözönben kiigazodni és valódi meggyőződésre jutni az egészséges táplálkozás és úgy egyébként az élet minden területén. Ez azért is baj, mert meggyőződés nélkül olyanná válunk, mint a viharos tengeren hányódó csónak. Vagyis nincs biztos alapunk és viszonyítási pontunk: mi jó és mi nem, mit együnk és mit ne? Így pedig a különböző vélemények és táplálkozási trendek „szelében” csak ide-oda hánykolódunk az információk végtelen óceánján. Emlékezzünk csak vissza: az egészséges táplálkozás háza táján trendi volt hibáztatni a vajat, a tojást, a zsírokat, a tejet és most az új módi a cukor.
 
Jogos a kérdés, hogy a vaj- a tojás, a tej- a zsírok tiltólistázása után csökkent-e az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, stb… előfordulása? Egészségesebbek lettek az emberek? Lehet-e egy vagy két táplálkozási tényezőtől hatékony eredményt várni? Meggyőződésem szerint nem.
 
A törvény most konkrétan definiálta, hogy mit is kell érteni a cukor alatt:
 
VTSZ 1701 Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban,
VTSZ 1702 Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és a gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett cukor.
 
Vagyis szilárd állapotban minden nád-, répa- és más cukor, tejcukor, malátacukor, szőlőcukor, gyümölcscukor, égett cukor és szacharóz, műméz, kiemelve, hogy cukorszirup és hozzáadott ízesítő és színezőanyagok nélkül. És ez utóbbi kitételnek van jelentősége, és ez az, amiért hitetlen vagyok az eredmények tekintetében.
 
Az általunk ismert cukor (szacharóz) mono- vagy diszacharidokból álló fehér kristályos, vagy por alakban kapható és főként cukorrépából, nádból állítják elő. Ugyanilyen kristályos formában létezik a szőlőcukor (glükóz = nonoszacharid), gyümölcscukor (fruktóz = monoszacharid), tejcukor (laktóz = galaktózból és glükózból álló diszacharid), malátacukor (maltóz = két glükóz részből álló diszacharid). A finomított cukorban kb. 50%-50%-ban található glükóz és fruktóz, melyek közül az fruktóz az édesebb.
 
A szervezet a szénhidrátokat vagy glükózra, vagy fruktózra bontja le, de pl. a gabonákban, vagy a burgonyában található szénhidrátokat csak glükózra. A fruktózt a máj bontja le, a glükózt pedig a test minden sejtje. A fruktóz és a glükóz felhasználása azonban nem azonos, mert a fruktózt az inzulintól függetlenül felhasználva a májglikogén raktárait tölti fel, majd a többletből triglicerideket állít elő. Ez az, ami a zsírraktárakat növeli és elindítja az inzulinrezisztancia kialakulását. Ha egységnyi energiatartalmú keményítőt illetve fruktózt veszünk, akkor a feldolgozás a májat jobban megterheli. A túlzott fruktóz fogyasztás valóban az elhízás veszélyét rejti magában, ha nem folytatunk aktív sportos életet. Mivel a glikogénraktárak feltöltésében fontos szerepe van, ezért edzések előtt, vagy tartós megterhelés esetén javasolt inkább.
 
A törvény a szacharózon kívül más szilárd halmazállapotú cukrokat is nevesít, és figyelmen kívül hagyja a folyékony halmazállapotú édesítőket. Pedig a szilárd cukrok nagyon jól felismerhetők és a termékek címkéin beazonosíthatók. A fogyasztó tudhatja, hogy a termék hozzáadott cukrot tartalmaz. Fontos azt is tisztázni, hogy a hozzáadott cukor azt jelenti, hogy a nagyobb élvezeti érték eléréséért a kiindulási termékben lévő szénhidráttartalmat növelték, vagyis alapból is volt benne cukor, csak így még több lett benne.
 
A gond az, hogy a folyékony halmazállapotú édesítők nincsenek annyira a köztudatban, mint a szilárd halmazállapotúak, ezért beazonosításuk nem könnyű és gyakran rejtett cukortartalmat jelentenek. Feltételezhetően ezeket a cukrokat nem fogják beszámítani a fogyókúrás program energiamérlegébe sem, ami nagyon érzékenyen érinti a fogyáshoz szükséges energiahiány alakulását.
 
Tulajdonképpen a törvény alapelképzelésével nincs semmi gond, azzal egyet lehet érteni, hogy a finomított cukrok túlzott fogyasztása káros mind az egészségre, mind pedig a testzsírszázalék alakulására. Azonban az, hogy kimaradtak a folyékony édesítők, máris kiskaput jelent a gyártóknak, a fogyasztók pedig nem láthatnak tisztán a kérdésben.
 
2008-ban a „The Journal of Nutriton” publikált egy kutatási eredményt, mely szerint a fruktóz fogyasztása növeli a zsírsavszintézist a szervezetben és erről az átlag ember a médiahíreket olvasva arra következtethet, hogy „jaj Istenem, ha gyümölcsöt eszem, az zsírrá alakulhat”?

Még a testépítők körében is ismert ez az álláspont (akik pedig nagyon precízen ügyelnek a testzsír alakulására!) és a versenyek előtt ki is iktatják sokszor a gyümölcsöket, pedig a gyakorlatban ez így nem teljesen igaz.
 
Ha jobban megnézzük a tanulmányokat, akkor azokban magas fruktóztartalmú kukoricaszirupról van szó és nem a természetes gyümölcsökről. Azt tudjuk, hogy a fruktóz tölti fel a máj glikogénraktárát, azonban a máj tárolási kapacitása korlátozott. A tanulmányok szerint kb. 50 gr fruktóznál több elfogyasztása esetén indul be a zsírraktározás. De mennyi is az 50 gr fruktóz?
 
Ha az üdítők édesítésére használt kukoricaszirupról van szó (ált. 55% fruktóz és 45% glükóz tartalommal), akkor nagyon könnyű ennyi extra fruktózhoz jutni. A Journal of Nutrition tanulmányában a kísérleti alanyok nem egész gyümölcsöt, hanem 85 gr szénhidrátot, 75%-os fruktóz szirup formájában fogyasztottak, ami 65 gr fruktóz alkalmanként. Az egész gyümölcs és a fruktóz nem ugyanaz. A gyümölcsökben átlag 5-6 gr fruktóz található, bogyós gyümölcsökben (málna, szeder), citrusfélékben kevesebb, rostok és egyéb anyagok társaságában, vagyis képtelenség akkora mennyiséget elfogyasztani belőle, ami a zsírraktározás elindulásához szükséges.
 
Vagyis a fruktóz tartalmú gyümölcsök részét képezhetik a zsírégető diétának, megfelelő rost- és víztartalmuknak köszönhetően laktató, telítő hatással rendelkeznek és értékes tápanyagokhoz juttatják a szervezetet. Alacsony szénhidráttartalmú diétán levők, vagy testépítők verseny előtt visszafoghatják a gyümölcsök fogyasztását, de a hétköznapi fogyókúrában helye van, túl értékes táplálék ahhoz, hogy ne éljünk vele.
A természetes gyümölcsökkel nincs is gond, a törvény szigora sem sújtja hátrányosan, amire figyelni érdemes, az magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, melyet angolul HFCS-nek (High Fructose Corn Syrup) neveznek. Elsősorban üdítőkben fordul elő (sport italok, jeges teák, limonádék, stb.) de megtalálható konzervekben, fagyasztott tejtermékek (fagylalt), más édesített italokban. Előfordul még ezen kívül egyes gyorséttermi ételekben, shake-ekben, készételekben, szeletelt kenyerekben, pékárukban, feldolgozott húskészítményekben (sonka, kolbász), levesekben és megtévesztő módon egészségesnek titulált ételekben (joghurtok, müzlik, salátaöntetek, sportszeletek, aszalt gyümölcsök).
 

Tehát törvény van a cukorfogyasztás visszaszorítására, ennek ellenére a fogyni vágyóknak a vásárlás előtt  nagyon ajánlom a termékek címkéinek alapos tanulmányozását! Előírás szerint fel kell tüntetni – a magasabb értéktől csökkenő sorrendben – a 100 gr termékben található zsír, ezen belül a telített és telítetlen zsírok arányát, fehérje és szénhidrát, ezen belül a cukor mennyiségét. Fontos tudni, hogy különbség van az „organic” (bio) és a „natural” (természetes) megnevezés között, mivel az FDA nem szabályozza a címkéken feltüntetett „natural” használatát. Vagyis ételek és italok kaphatnak „natural” megnevezéssel címkéket annak ellenére, hogy HFCS-et tartalmaznak, mivel a fruktóz természetben is előforduló cukor. Az „organic” használata azonban erősen szabályozott, feltételezhetően nem tartalmaz HFCS-t.

Más egészségkárosodással kapcsolatban is felmerült a fruktóztartalmú kukoricasziruppal készült ételek túlzott fogyasztásának veszélye, ugyanis kutatások szerint összefüggésbe hozható a nem alkoholos eredetű zsírmáj kialakulásávalvalamint Dr. Anthony Heaney összefüggést talált a magas fruktóz bevitel és a halálos kimenetelű hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata között is, ugyanis a ráksejtek szaporodásukhoz fruktózt használnak. 
 
A fenteken túl azt hiszem a cukorfogyasztás törvényi szabályozása nagyobb lehetőséget teremt a mesterséges édesítőszerek térnyerésének, amit szintén nem tartanék szerencsésnek. A legvitatottabb aszpartam esetében (ahol a legtöbb kutatási eredmény áll rendelkezésre pro és kontra), továbbá annak ellenére, hogy alkalmazását hivatalosan sem tartják egészségre ártalmasnak, én nem venném meg ezeket a termékeket. A kérdés számomra változatlanul kérdés marad: dobozos, vagy műanyagpalackos, szénsavas üdítők esetében garantált-e a gyártástól a fogyasztásig a megfelelő hűtőlánc? Mi a garancia arra, hogy a nyári kánikulában – hűtőkapacitás hiányában – nem tárolják-e a kelleténél magasabb hőmérsékleten, esetleg akár hosszabb ideig is ezeket a termékeket? Az aszpartam gyengéje ugyanis a hőstabilitás.
 
Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos és biokémikus, aki a természet által „alkotott” élő rendszereket vizsgálta, erre a meggyőződésre jutott:
 
"Több mint hatvan éven keresztül tanulmányoztam az élő rendszereket, és ez meggyőzött arról, hogy testünk sokkal tökéletesebb, mint amit a betegségek végtelen listája sugall. …A szervezet fogyatékosságai sokkal kevésbé a velünk született hibákból, mint inkább a szervezetünkkel szemben elkövetett visszaéléseinkből ered."
 
Számomra ez azt jelenti, hogy a természet, ami a mindennapi életterünket biztosítja, egy végtelenül intelligens rendszer, melynek csúcsát az élő szervezetek, ezen belül az ember képviseli, és sajnálom – de ennek a szervezetnek a működésén mi csak rontani vagyunk képesek!
 
Összegezve az a gondom a cukorfogyasztás szabályozásának ezen módjával, hogy
 

- először is törvénnyel nem lehet hatékonyan fogyasztási szokásokon változtatni. (Nem néztem a statisztikákban utána, azonban a dohányzás „népszerűségét” látva feltételezem, hogy a jövedéki adóval nem sikerült hatékonyan a dohányzást sem visszaszorítani),

-  másrészt, ha valóban az egészségesebb táplálkozást szeretnék előmozdítani, akkor ne tiltsanak, hanem jutalmazzák a javuló egészségi állapotot – pl. az OEP által egyénileg nyilvántartott egészségügyi kiadások finanszírozásának csökkenését adójóváírással. Ez egyénileg ösztönzőbb, mint a terméken keresztül történő általános adóztatás, amit egyébként is „illik” nálunk kikerülni,

- harmadrészt nem vagyok meggyőződve arról, hogy mindez az egészségesebb táplálkozás felé mozdítja a fogyasztókat. A jelenlegi szabályozás sokkal inkább a gyártókat fogja "trükközésre" ösztönözni, esetleg egészségtelenebb, mesterségesen édesített termékek fogyasztásának népszerűsítését előidézve, miközben a egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos tényszerű tájékoztatás hiányzik, vagy nem megfelelő.

(Ha hasznos volt számodra ez az információ és ismersz valakit, akinek szintén segíthet, akkor kérlek add tovább, mondd el neki vagy küldd tovább a honlap linkjét.)

 
Ez is érdekes lehet még:
 

Néhány szó a különböző termékekben elrejtett cukrokról

Aszpartam - Öböl háború tünetegyüttes

Abba kell-e hagyni a cukorfogyasztást?

 

Szólj hozzá!

Címkék: egészség fogyókúra diéta fogyás cukor szénhidrát egészséges életmód nagy fogyás fogyókúra otthon fruktóz hamburger adó népegészségügyi termékdíj chips adó

A bejegyzés trackback címe:

https://fogyokura-tipp.blog.hu/api/trackback/id/tr523102929

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

süti beállítások módosítása