Na, neeeee, nem vagyok én házinyúl! Répateszt??? Az meg mi fán terem?
Félre a tréfát, nem ment el a józan eszem. A répateszttel nem a tapsifülesek rágcsálási képességeinek ellenőrzésére szeretnélek buzdítani, hanem arra, hogy te magad is végezd el.
Mégis minek? Mi köze van ennek a fogyókúrához?
Kevesen gondolnak rá, de pl. a rágóteljesítménynek is szerepe lehet abban, ha valaki kissé meghízik és nem sikerül lefogynia. Általában az emberek úgy gondolják, hogy nincs semmi gond a fogaikkal, vagy a rágóapparátusukkal, ezért sokszor a valóságosnál pozítívabban minősítik. Ez önbecsapás, ami ahhoz vezethet, hogy öntudatlanul is olyan élelmiszereket és ételeket választ a csökkent rágóképességű delikvens, amit kevésbé kell megrágnia, mert pépesebb és puhább. Nem szívesen fogyasztják pl. a sűrűbb konzisztenciával rendelkező barnakenyeret, mert annak a rágása kényelmetlen, vagy esetleg az érzékeny ínyre fájdalmasan hat. De ugyanez mondható el a friss, nyers zöldségekről és salátafélékről. Helyette választják a puha fehérkenyeret, ami egyáltalán nem ideális szénhidrátforrás és csökken a természetes rost-, ásványianyag- és nyomelem pótlás is.
Mint korábban már többször is utaltam rá, a táplálékfelvétel helye fontos színtere az anyagcsere folyamatoknak, az enzimtevékenységnek és itt zajlanak le az un. antigén-antitest reakciók is. Az emésztés egyensúlyának feltétele az összehangolt gyomor-, hasnyálmirigy-, bélnedv- és epekiválasztás. Ami még ennél is megdöbbentőbb, hogy ezek a funkciók sem függetlenek a szájüregi flóra stabilitásától. Vagyis a szájüreg flórája kölcsönhatásban van a vastagbélflórával. A szájnyálkahártya betegségei vagy a fogágybetegségek megváltoztatják a szájüreg flóráját, de ami ennél is fontosabb, hogy ezeket a változásokat megelőzi a vastagbélflóra működési zavara. Magyarul ez azt jelenti, bármelyik egyensúlyának eltolódása hatással van a másik működésére is.
Miből következtethetünk a bélflóra változásaira?
Mindenki egyedi bélflórával rendelkezik, ami az élete folyamán változik. Az egyensúlyi állapot eltolódásának vizsgálata (pl. diszbakteriózis) csak költséges laborvizsgálatokkal mutatható ki. De vannak olyan tünetek, amelyek már felhívhatják a figyelmünket az egyensúly megbomlására. Ilyen pl. amikor még nem érezzük magunkat betegnek, de bizonyos kellemetlen tünetek már azt jelzik, hogy valami nincs rendben. Ez lehet székrekedés vagy ellenkezőleg hasmenés, erős szagú széklet-, vizelet, izzadás, szájszag, lepedékes nyelv, gyulladt és sorvadt íny, haspuffadás, étkezéseket követő fáradékonyság, visszatérő hurutos betegségek, alvászavarok, hangulati ingadozások, étvágy- éhségérzet változásai, a teltségérzet változásai, a has bőrének hőmérséklete és rugalmassága. Ki gondolná, hogy ezeket a panaszokat a szájüreg-bélflóra egyensúlyának elbillenése okozza?
Mégis hogyan?
A sejtes immunrendszerünk kb. 1000 milliárd sejtből áll, melynek súlya kb. 1,5 kg. Ezeknek a sejteknek a 80%-a a bélnyálkahártya alatt lévő Payer-plakkokban található és össz. felülete kb. 4000 m2!!!! A bélnyálkahártyában található nyirokcsomók gyorsabban szaporodnak, mint a testi sejteké és naponta kb. 12-14 g immunglobulin is termelődik. Ezért mondhatjuk azt, hogy a bélrendszerünk a legfontosabb immunszervünk. A bélflórát kb.500-féle különböző fajú baktérium, az emberi testnél kb.10-100-szor több sejtje építi fel. A mai tudományos ismeretek szerint az emésztő- és a nyirokszervek szoros kölcsönhatásban állnak egymással.
Ez után a kis kitérő után térjünk vissza a rágóteljesítményre!
Ha nem tudjuk megfelelően megrágni az ételt, akkor az nem lesz elég apró. Ezt a hiányosságot a termelődő nyál csak részben tudja ellensúlyozni. Ennek azonban olyan hátrányos következménye lehet, hogy a bélben csak részben tudnak a tápanyagok és a vitaminok felszívódni. Vagyis hiába táplálkozik valaki megfelelően, ha az elégtelen rágás miatt az elfogyasztott tápanyagok és vitaminok egy része felhasználatlanul ürül ki a szervezetből, mert nem tudott felszívódni. A helyzetet tovább rontja, ha már az ételeket is úgy választjuk, hogy azokat mennyire tudjuk megrágni . Arról pedig már tanulmányok is készültek, hogy a rossz fogazatú emberek gyakrabban betegszenek meg, panaszaik súlyosabbak mint az egészséges fogazattal rendelkezőké. A rossz és elhanyagolt fogazat növeli a paradontitis-baktérium fertőzésveszélyt is.
Nos, az egyszerűen, akár otthon is elvégezhető répateszttel pont ezt a rágóteljesítményt lehet ellenőrizni. Szükséges hozzá egy kb. 2 cm hosszú és kb. 1 cm átmérőjű friss répadarab, melyet 45 mp-ig kell rágni, majd ki kell köpni egy tányérra. Attól függően, hogy mekkora répadarabkák láthatók 1-6-ig osztályozzák az eredményt. Az 1-es a nagyon finom, a 6-os a nagyon durva répa darabkákat jelöli. Ha az összérték 3-as feletti, akkor érdemes fogorvosi kivizsgálásra jelentkezni, mert ez az érték már a rágóapparátus csökkent funkciójára utal és ha fogpótlás vagy műfogsor van a szájüregben ez az eredmény ezek illeszkedési problémáira is felhívja a figyelmet.
Végül pedig ne legyen tilos a csók a rossz szájszag és kellemetlen lehelet miatt!
Sokan úgy gondolják, hogy a kellemetlen szájszag okozója az emésztőrendszer, a lyukas fogak vagy a gyulladt fogíny. Lehet, hogy meglepő, de ez az esetek csupán 10%-ában igaz! A többi esetben a nyelven lerakódó lepedék a felelős. A nyál nem képes megfelelően megtisztítani a nyelvet, ezért annak érdes felületén ideális táptalajra lelnek a kórokozó bacilusok, hiszen itt mindenből bőségesen részesülnek, amit elfogyasztunk. Ezek a baktériumok anyagcseréjük során olyan anyagokat választanak ki, mint pl. a záptojás szagú kénhidrogén, vagy a lábszagra emlékeztető izovaleriánsav, esetleg a rothadó állati termékekben található kadaverin.
Kellemetlen, nem igaz? Hogy megszabadulhassunk ettől, fordítsunk nagyobb figyelmet a szájhigiéniára és rendszeresen távolítsuk el a baktériumok számára táptalajt nyújtó lepedéket is!
Egyetértesz, tetszett a cikk? Küldd tovább barátaidnak és ismerőseidnek!
Utolsó kommentek