"Tiltott ételekkel” két hónap alatt kb. 12,25 kg fogyás: chipsekkel, kekszekkel, gyorsételekkel, cukros gabona-pelyhekkel és süteményekkel (Twinkies)…
Twinkies arany piskóta tejszínes-vaníliás töltelékkel az egyik legnépszerűbb snack sütemény amerikában és a gyártó Hostess pékség a kezdeti 1930-as években készült, gyümölcsös, illetve banános termékeit váltotta fel. Készül olajban sütött változata is, mely nagyon közkedvelt a különböző amerikai tömegrendezvényeken és sporteseményeken. Igazi fogyókúrás étel, nem igaz?
A Twinkie-diéta ragadványnevét eme csábító snack süteményről kapta és a hónap legvitathatóbb fogyás-kísérlete, melyről a CNN tudósított a hónap elején A diéta kísérlet során Mark Haub táplálkozástudós 10 hét alatt úgy fogyott le, hogy napi étrendjének kétharmada boltban beszerezhető cukros, illetve zsíros ételekből állt, a maradék egyharmadát pedig zöldségfélék (zöldbab, zeller, bébirépa), fehérje-italok és multivitamin kiegészítés tették ki. (Egyébként Haub professzor a diétáját részletesen publikálta a Facebook oldalán a mért eredményekkel egyetemben.)
A fogyás alapelvét követve kevesebbet evett, mint amennyi energiát felhasznált, a kalóriabevitelt korlátozta napi 1800-ra, így a fogyás nem számít meglepőnek. Az volt a feltevése, hogy a fogyásnál nem az étel tápértéke, hanem tisztán a kalóriaegyenleg számít. Ezért diétáját olyan ételekből állította össze, melyeket nem szoktak fogyókúrázóknak ajánlani és készételként boltokban bárhol beszerezhetők. Azon viszont a legtöbben meglepődtek, hogy az un. egészségügyi-mutatók, mint a HDL-, LDL-koleszterin, triglicerid) értékei is javultak és a testzsír aránya is csökkent.
Mit jelentsen ez?? Dobjuk sutba az egészséges táplálkozást, a zöldségeket és gyümölcsöket?
Elgondolkodtató, mégpedig több szempontból is ez a kísérlet. A külföldi kommentárok természetesen annak rendje és módja szerint megosztottak voltak, az egészséges ételeket pártolók indulatos haraggal felelőtlennek és rossz példát közvetítőnek titulálták, mert véleményük szerint az élelmiszer minősége az elsődleges. A másik oldal viszont osztotta azt a véleményt, hogy a kísérlet semmi újat nem hozott, hiszen a kalória bevitel és leadás egyenlege számít, a mennyiségen van a hangsúly.
Haub professzor elméletét a tények is alátámasztják, miszerint a fogyás szempontjából a kalória az elsődleges.
Melyik érv a helyes? Kinek van igaza? Mit bizonyít ez a kísérlet???
A tény az tény: egyél kevesebbet, mint amennyit elégetsz, és akkor fogyni fogsz. Kalória áll szemben kalóriával. Az elhízás energia egyensúlytalanság: ha több kalóriát eszel, mint amennyit ledolgozol, akkor semmi sem ment meg a hízástól. Ez egy olyan termodinamikai törvény, amit figyelmen kívül lehet hagyni, de akkor számolni kell a következményekkel is.
Van azonban még valami, amit nem nagyon vesznek figyelembe, amikor fogyásról van szó. Az ember úgy „működik”, hogy szeret könnyen, gyorsan, élvezetesen élni, a most megszerezhető könnyű élvezet gyakran leradírozza a távlati megfontolásokat. Ráadásul mindezt szinte „vallásos-fanatizmussal” elméletekbe kapaszkodva meg is magyarázza magának. Számtalan dologban lehet hinni az egészséges élelmiszerek és a testsúlycsökkentés háza táján: hibáztatni lehet az elhízásért a toxinokat, a hormonokat, a pH-t, a gyulladásokat, a látványt, a szénhidrátokat, a zsírokat, a gyorsételeket…. stb, stb….folytathatod, ha van kedved, hogy mi minden élettani-táplálkozási dolgot lehet bűnbakká tenni ….. de hol van a felsorolásban a kalória?
Eddig úgy tudtuk, hogy a gyorsételek hozzájárulnak az elhízáshoz, nem igaz? De bizony, igaz! Mert kalóriadúsak, elősegítik a „túlevést” és a „függőséghez” is hozzájárulhatnak (különösen a szénhidrát-zsír kombinációt tartalmazó ételek, valamint cukros üdítők formájában). Ez pedig a kalória - szemben a kalóriával tézishez vezet. Ha ugyanis olyan ételeket eszünk, amelyekből könnyű sokat enni, akkor egyszerű többlet kalóriát bevinni. És ez a tény akkor is tény, ha az elfogyasztott étel bármilyen alapanyagból készült, legyen akár növényi-, állati-, fehérje-, zsír- vagy szénhidrát-, vegetáriánus-, öko-, stb…alapú.
Ez a kísérlet azt próbálja bizonyítani, hogy nem helytálló a nézet, miszerint a természetes alapú, tápanyagokban gazdag élelmiszerek képezik a fogyás alapját. Az tény, hogy a természetes, feldolgozatlan organikus ételektől is lehet hízni, ha többet eszünk a kelleténél. Az más kérdés, hogy a nyers étel kevésbé csábít túlfogyasztásra és sokkal laktatóbb is feldolgozott társainál.
Mit tegyünk akkor? Kövessük professzor Haub példáját?
Maga Haub sem javasolta ezt, a kísérletéből adódó meglehetősen ambivalens (egymással ellentétes) érzései miatt. A fejét vakargatva tanácstalan, és azt mondta, hogy nincs elég információ, hogy választ adjon a kérdésre. Arra pedig kínosan ügyelt a diétája közben is, hogy a gyerekei előtt zöldségeket fogyasszon, nehogy rossz példát mutasson. Végül úgy nyilatkozott, hogy minden pozitív eredmény ellenére sem elég magabiztos ahhoz, hogy mások is kövessék példáját.
A kísérletből tehát kiderült, hogy lehet fogyni gyorsételekkel, készételekkel, süteményekkel is, ha szigorúan figyelünk a kalóriákra. Csináljuk akkor vagy ne?
Persze, lehet így is diétázni, de én mégis lebeszélnék róla mindenkit!
(Itt szeretnék utalni egy másik nagy média-vihart kavaró evés-kísérletre, arra a bizonyos 2004-es „Super Size me” dokumentumfilmre, melyben a rendező és egyben főszereplő Morgan Spurlock 30 napig 5000 kalóriás McDonald’s étrenden élt és melynek eredményeként a 32 éves férfi kb. 11 kg-ot hízott, a testtömege 13%-al növekedet, emelkedett a koleszterinszintje, hangulati ingadozások és szexuális zavarok gyötörték és a mája körül zsír rakódott le. Talán a filmnek is köszönhetően a McDonald’s azóta egészségesebb ételeket is kínál és rövid ideig levették a Super Size menüket is az étlapról - de pl. a saláták a hozzá adott öntetekkel együtt a kalóriák szempontjából így is becsapósak lehetnek, főleg ha sajtot is fogyasztanak hozzá. Arról pedig nem szól a fáma, hogy 78 féle adalékanyagot tartalmaz a McDonald’s egyetlen gyermek által is kedvelt menüje…)
A kérdés tehát: mi a fontosabb, az elfogyasztott étel minősége vagy a mennyisége?
Úgy gondolom, hogy téved az, aki a kettőt különválasztja és Haub professzor kísérlete kapcsán a saját igazát látja bizonyítva. Nincs egészség, vitalitás, frissesség, erő, szellemi aktivitás, energia, hosszú élettartam, stb… megfelelő minőségi táplálkozás nélkül, mert a szervezetnek szüksége van megfelelő „üzemanyagra” a belső szabályzó mechanizmusainak egyensúlyban tartásához. De a megfelelő tápérték mellett is hízás lép fel törvényszerűen, ha a mennyiség több a szükségesnél. Arra pedig ez a kísérlet nem adott meggyőző választ, hogy mi történik hosszútávon, ha kizárólag feldolgozott, finomított, cukros készételeket fogyaszt valaki – de szigorúan betartja a kalórialimitet? Feltételezhetően valamilyen egészségügyi probléma lép fel. Ismerve a statisztikai adatokat a túlsúlyból adódó problémák, a magas vérnyomás és koleszterinszint, a metabolikus szindróma, a cukorbetegség „járványszerű” terjedéséről - különösen aggasztó a jelenség, mert költségvonzata miatt a gazdaságban is számításba veendő tényezőként kerülhetne szóba.
De maradjunk még a kísérletnél, mert érdemes kicsit tovább gondolkodni azon, hogy miért is nem tapasztalt Haub professzor az egészségügyi markereiben romlást?
- először is ez egy rövid távú kísérlet volt, hosszútávon valószínűleg más eredmények születtek volna,
- a testsúly csökkenése önmagában javítja a koleszterin és vérnyomás értékeket,
- úgy tűnik, hogy az egészségügyi paraméterek közül Haub néhányat kísért figyelemmel, azokat, amelyek „érzékenyen” reagálnak a fogyásra,
- Haub professzor a diétája mellett megtartotta mérsékelt mozgást is tartalmazó napi programját,
- a fehérje-italok, illetve a multivitamin készítmény segítségére volt a kiegyensúlyozottabb napi táplálkozás megvalósításában,
- végül pedig a fogyás ezen módja nem biztos, hogy mindenkinél hasonló eredményt hozott volna, mert vannak emberek, akik genetikailag rosszabbul reagálnak az elfogyasztott zsírokra és különösen a cukorra.
Vannak azonban olyan tényezők is, melyeket nem lehet mérni: pl. a hiányzó zöldségek és gyümölcsök hogyan hatnak hosszútávon az egészségre? Milyen módon befolyásolja ez pl. a rák kialakulását? Azt se feledjük, hogy azok, akiknek étrendjében szintén kétharmad részben szerepelnek a készételek és gyorsételek, legtöbbször nem kísérik figyelemmel a kalóriabevitelt és elsősorban ülő munkát végeznek, vagy keveset mozognak, így pedig inkább a hízás valószínűsíthető és az egészségügyi értékek romlása.
A média és az újságírók nem táplálkozással foglalkozó szakemberek és az átlagember ilyen hírek hallatán könnyen azt a konzekvenciát vonhatja le, hogy szabad a pálya, bármit lehet enni. Nem gondolom, hogy ez így lenne! Semmi baj sincs azzal, ha valaki nem tart szigorú diétát, lazít, élvezi a „tiltott ételek” ízét is – azonban arra figyelnie kellene, hogy ne tegye ezt korlátlanul és ne váljon a felturbózott ízek rabjává.
Sajnos, amíg azon lehet vitatkozni, hogy mi a fontosabb – a mennyiség vagy a minőség – addig valószínűleg az emberek nem értették meg a lényeget: a fogyás és az egészség nehezen választható külön! Még aggasztóbb, hogy még mindig kevesen hívják fel a figyelmet a testösszetétel (zsírmentes tömeg) alakulásának hangsúlyosságára a fogyásban. A makroelemek aránya és a tápérték minősége határozza meg – a testmozgást is beleértve – hogy a fogyás zsírból vagy az izomzat csökkenéséből adódik.
Végezetül egy jó tanács mindazoknak, akik végigrágták magukat a fenti eszmefuttatáson: az, hogy mennyit eszel, az nagyon fontos a testsúly karbantartásához. Az, hogy mit eszel, az pedig nagyon fontos az egészség, az életerő megőrzéséhez és megújításához – de ha élethosszig tartó karcsú, izmos, egészségesen életerős szeretnél lenni az állandó fogyókúrázás helyett, akkor a legjobb mindkettőre figyelni!
Ez is érdekes lehet még:
Utolsó kommentek