A csokoládé és bármilyen szénhidrát fogyasztásakor a szervezet szerotonint ("boldogsághormont") termel, amely részben megmagyarázza, miért is válhat annyi ember "szénhidrátfüggővé". Az elhízástól való félelmünkben azonban szívesebben választunk "light" üdítőt, esetleg édesítőszerrel készült süteményt, ha édességre vágyunk. Az édesítőszerek azonban nem tudják helyreállítani a lecsökkent szerotoninszintet, az ezzel járó következmények fokozódnak, pl. még több édességre vágyunk. A kérdés ennél azért összetettebb, mindenesetre jó tudni néhány dolgot az édesítőszerekről.
A forgalomban lévő édesítőszerek közül gyakorlatilag kettő - az aszpartam és a szaharin uralják a piacot, a forgalom több mint 90%-át teszik ki. Hatalmas üzlet mindkettő, már az 1950-es években, amikor az USA-ban az üdítők forgalma rohamos növekedésnek indult, a mesterséges édesítők piaca 1,1 billió dollárt tett ki!
A szaharin volt az első mesterséges édesítőszer, melyet véletlen folytán fedezett fel 1879-ben Constantin Fahlberg, aki újfajta tartósítószer után kutatott. A szaharin diadalútja a háború cukorhiányos időszakában indult, és 1960-ig tartott. Ekkor laboratóriumi kísérletekben a szacharin néhány patkánynál hólyagrákot okozott. Amerikában ez után először csak javasolták a fogyasztás korlátozását, majd be is akarták tiltani, de a kongresszus nem szavazta meg. A tiltást - elégtelen adatra történő hivatkozással - hétszer halasztották el! Független szakértőkből álló bizottság megszavazta, hogy a szacharin kerüljön föl a rákkeltő anyagok listájára és ott is maradt 2002-ig, annak ellenére, hogy a "vészharangokat kongató" kísérletet nem sikerült megismételni. 1977-től a szacharint tartalmazó készítményekre rá kellett írni az "állatkísérletekben hólyagrákot okozott" feliratot, mely 2000-ben került le, miután Bill Clinton elnök aláírta az erről szóló törvénymódosítást.
Érdekes, hogy egy vegyületet, nevezetesen a szacharint, az idő múlásával hányféle módon ítélnek meg, miközben maga a vegyület 40 év alatt semmit sem változott! Rákkeltőnek tartották, aztán egyszer csak visszavonják. Melyek a rendelkezésünkre álló tényadatok?
- Klinikai vizsgálatsorozat igazolta, hogy az a mennyiség, amit egy ember szacharinból képes elfogyasztani, semmiképpen sem képes rákot okozni. Már csak azért sem, mert a rákkeltő anyagok legfontosabb tulajdonsága, hogy a szervezetben alakulnak rákkeltő anyaggá és reakcióba lépnek a DNS-lánccal - nem jellemző a szacharinra. A szacharin ugyanis kémiailag nem változik meg, amikor áthalad az emésztőrendszeren.
- Maguk az állatkísérletek ellentmondásosak voltak, de ez csak később került nyilvánosságra. A kísérleti állatoknak a napi szokásos mennyiség 100-szorosát adták, melyek közül néhánynál kialakult a hólyagrák. Ilyen mennyiségű szacharint ember nem képes megenni!
- Kiderült, hogy csak a szacharin nátriumsója okoz daganatot egyes patkányoknál, de ilyen óriási adagban több élelmiszeradalék nátriumsója is képes hasonló hatást kiváltani (pl. a citromsav, vagy a C-vitamin is!). A lehetséges magyarázat a jelenségre, hogy nagy mennyiségű nátrium bevitele megváltoztatja a vizelet pH-ját és könnyebben kialakulhatnak a vesekő- és a daganatképződés feltételei.
Jelenleg a szacharin körül csend van, lekerült a rákkeltő anyagok listájáról. Azonban a független szakértőkből álló bizottság csekély szavazattöbbséggel vette fel a listára és ugyanilyen csekély szavazattöbbséggel vette is onnan le. Vagyis a tények ellenére mégis vannak aggódó szakértők! Maga a szavazás soha nem került nyilvánosságra, csupán az eredménye és aki nem ért a tápanyagok kémiájához, annak a döntés eredménye a mérvadó szempont. Elgondolkodtató, hogy ha a tápanyag egészségre gyakorolt hatása megkérdőjelezhető, akkor azt miért nem tisztázzák további vizsgálatokkal? Ha ez megtörtént, akkor meg miért kell szavazni róla???? A szacharin egyeduralmát az aszpartam törte meg, melynek története a szacharinnál is viharosabb és még inkább elgondokodtatóbb! Az aszpartamról az "Édes élet öböl-háború tünetegyüttessel" címen írt bejegyzésemben olvashattok részletesen is.
(Természetgyógyászat és tudomány - Dr. Vinczer Péter írása alapján)
Nincs még vége, folyt. köv....
A forgalomban lévő édesítőszerek közül gyakorlatilag kettő - az aszpartam és a szaharin uralják a piacot, a forgalom több mint 90%-át teszik ki. Hatalmas üzlet mindkettő, már az 1950-es években, amikor az USA-ban az üdítők forgalma rohamos növekedésnek indult, a mesterséges édesítők piaca 1,1 billió dollárt tett ki!
A szaharin volt az első mesterséges édesítőszer, melyet véletlen folytán fedezett fel 1879-ben Constantin Fahlberg, aki újfajta tartósítószer után kutatott. A szaharin diadalútja a háború cukorhiányos időszakában indult, és 1960-ig tartott. Ekkor laboratóriumi kísérletekben a szacharin néhány patkánynál hólyagrákot okozott. Amerikában ez után először csak javasolták a fogyasztás korlátozását, majd be is akarták tiltani, de a kongresszus nem szavazta meg. A tiltást - elégtelen adatra történő hivatkozással - hétszer halasztották el! Független szakértőkből álló bizottság megszavazta, hogy a szacharin kerüljön föl a rákkeltő anyagok listájára és ott is maradt 2002-ig, annak ellenére, hogy a "vészharangokat kongató" kísérletet nem sikerült megismételni. 1977-től a szacharint tartalmazó készítményekre rá kellett írni az "állatkísérletekben hólyagrákot okozott" feliratot, mely 2000-ben került le, miután Bill Clinton elnök aláírta az erről szóló törvénymódosítást.
Érdekes, hogy egy vegyületet, nevezetesen a szacharint, az idő múlásával hányféle módon ítélnek meg, miközben maga a vegyület 40 év alatt semmit sem változott! Rákkeltőnek tartották, aztán egyszer csak visszavonják. Melyek a rendelkezésünkre álló tényadatok?
- Klinikai vizsgálatsorozat igazolta, hogy az a mennyiség, amit egy ember szacharinból képes elfogyasztani, semmiképpen sem képes rákot okozni. Már csak azért sem, mert a rákkeltő anyagok legfontosabb tulajdonsága, hogy a szervezetben alakulnak rákkeltő anyaggá és reakcióba lépnek a DNS-lánccal - nem jellemző a szacharinra. A szacharin ugyanis kémiailag nem változik meg, amikor áthalad az emésztőrendszeren.
- Maguk az állatkísérletek ellentmondásosak voltak, de ez csak később került nyilvánosságra. A kísérleti állatoknak a napi szokásos mennyiség 100-szorosát adták, melyek közül néhánynál kialakult a hólyagrák. Ilyen mennyiségű szacharint ember nem képes megenni!
- Kiderült, hogy csak a szacharin nátriumsója okoz daganatot egyes patkányoknál, de ilyen óriási adagban több élelmiszeradalék nátriumsója is képes hasonló hatást kiváltani (pl. a citromsav, vagy a C-vitamin is!). A lehetséges magyarázat a jelenségre, hogy nagy mennyiségű nátrium bevitele megváltoztatja a vizelet pH-ját és könnyebben kialakulhatnak a vesekő- és a daganatképződés feltételei.
Jelenleg a szacharin körül csend van, lekerült a rákkeltő anyagok listájáról. Azonban a független szakértőkből álló bizottság csekély szavazattöbbséggel vette fel a listára és ugyanilyen csekély szavazattöbbséggel vette is onnan le. Vagyis a tények ellenére mégis vannak aggódó szakértők! Maga a szavazás soha nem került nyilvánosságra, csupán az eredménye és aki nem ért a tápanyagok kémiájához, annak a döntés eredménye a mérvadó szempont. Elgondolkodtató, hogy ha a tápanyag egészségre gyakorolt hatása megkérdőjelezhető, akkor azt miért nem tisztázzák további vizsgálatokkal? Ha ez megtörtént, akkor meg miért kell szavazni róla???? A szacharin egyeduralmát az aszpartam törte meg, melynek története a szacharinnál is viharosabb és még inkább elgondokodtatóbb! Az aszpartamról az "Édes élet öböl-háború tünetegyüttessel" címen írt bejegyzésemben olvashattok részletesen is.
(Természetgyógyászat és tudomány - Dr. Vinczer Péter írása alapján)
Nincs még vége, folyt. köv....
Utolsó kommentek