Százötven évvel ezelőtt az embereknek még fogalma sem volt arról, hogy mi fán teremhet a fogyókúra. Napjainkban ugyanakkor se szeri sem száma a különböző "hatásos" diétának, melyek gyors eredményt ígérnek.....
Mit érhetünk el a gyors diétákkal? Szenvedés árán rövid távon esetleg sikert, de ezért a sikerért nagy árat kell fizetnünk, a kilók sokkal gyorsabban jönnek vissza, mint ahogy leadtuk. Ehhez párosul a kudarcélmény, amit annál nehezebb elviselni, minél többször fordul elő! Elkezdjük utálni saját magunkat! Ismerős a szituáció?
Mit tesz a média velünk? Szerintem tovább ront a helyzeten! Olyan szépségideálokat mutat be, amelyek az átlagemberben vágyakat ébresztenek. Ki ne szeretne formás, szexi, arányos, egészséges, ragyogó külsőt? Eredményt akarunk minden áron és minél gyorsabban.
Közben pedig elfeledkezünk saját egyéniségünkről, saját szépségünkről - amit csupán észre kéne venni és azt kéne kihangsúlyozni. Elhiszed, ha azt mondom, hogy lehetnél te is sztár, ha egyszerűen elfogadonád magad? Ha nem zúznád porig saját önértékelésed és elhinnéd, hogy mások egyáltalán nem úgy látnak téged, mint ahogy azt te hiszed? Ez után a fogyás már gyerekjáték! Ha nem a kilóid jelentik a központi kérdést, a fogyás szinte automatikus és észre sem veszed.
A XVI. században Michel de Montaigne francia filozófus és író esszéiben azt fejtegette, hogy saját boldogságunk legfőbb akadálya, hogy nem vagyunk elégedettek a testünkkel!
Neked erről mi a véleményed?
Utolsó kommentek