Ha azok közé tartozol, akiknek állandó küzdelmet kell folytatnia a felesleges kilókkal, akkor talán érdemes elolvasnod ezt a cikket. Szeretném felhívni a figyelmet arra az összefüggésre, ami a testsúlyunk és hormonháztartásunk között áll fenn és amely a jojó diéta ördögi körébe kényszeríthet sokakat.
Én nem hiszek a csodákban és ugyanígy abban sem, hogy "kampányszerű fogyókúrás akciókkal" az egészséges testsúlyt és alakot meg lehet tartani. Az álomalakhoz vezető út sokféle lehet, de a gyors módszerek a legtöbbször zsákutcába vezetnek.
Mégis miért?
Az egyszerű válasz erre: mert az elfogyasztott ételek nem biztosítják a szervezetünkben az enzimek és hormonok egyensúlyát! A hangsúly az egyensúlyon van!
Testsúlyunk alakulása befolyásolja a hormonháztartásunkat, a hormonháztartás pedig az étkezési szokásunkat módosítja. Az elhízás elsődleges oka, hogy túlnyomórészt olyan élelmiszerekkel táplálkozunk, amelyekre élettani szempontból nem lenne szükségünk. Iparilag módosított élelmiszerek, magas kalóriatartalmú rövid láncú szénhidrátok (cukrok) és egészségtelen zsiradékok (kevés telítettlen zsiradék, transzzsírok, hidrogénezett margarinok, kevés közepes láncú telített zsírsav). Az elhízáson kívül ennek is köszönhető, ha cukorbetegség, magas vérzsírszint, magas vérnyomás, anyagcsere betegségek alakulnak ki.
Megfelelő táplálkozással az anyagcserét befolyásoló hormonok egyensúlyát - mint pl. az inzulin, glukanon vagy a növekedési hormon - helyre lehet állítani, így egészséges módon és éhezés nélkül egyenletes, lassú fogyást lehet elérni. A táplálkozás átállításának további "szenvedést" megspóroló pozitív hozadéka az is, hogy a testsúlyt is stabilizálni lehet, hiszen a szervezet saját maga jelzi, hogy milyen tápanyagra van szüksége, miből van hiány. Gondoljunk csak a várandós anyukákra vagy a kisgyerekekre, akik ösztönösen érzik amire szükségük van. Ugyanez igaz az egészséges felnőtt emberekre is, csak az életmód, a nem megfelelő táplálkozás nem engedi érvényesülni a természetes ösztönöket.
Hogy ez mennyire igaz, azt a saját példámmal tudnám szemléltetni. Én reggelente a Jégbüfé előtt szoktam munkába menni. Mondanom sem kell, hogy a nyári melegben a tágra nyitott ajtókon és ablakokon keresztül árad az ínycsiklandó süteményillat. Szeretem az édességet, de hosszú évek óta nem kívánom meg sem az illata, sem pedig a látványa alapján! Egyszerűen azért, mert reggelizem és a reggeli mindig idénygyümölccsel, magvakkal, zabpehellyel készült műzli, laktató és energetizáló. Néha azonban előfordul, hogy megkívánom pl. az ishlert. Mást nem, csak kimondottan az ishlert - vagy esetleg a sajtos-vajas pogácsát! Ilyenkor megveszem, de ez nem rendszeres és nem is fordul elő túl sűrűn! Éppen ezért soha sem okoz lelkiismeretfurdalást, csupán kellemes érzést és megnyugvást.
A belső jelzésekre figyelés azt jelenti, hogy a fogyókúrázók által "bűnözésnek" titulált ételek fogyasztása is belefér, hiszen ez a szervezet adott időpontbeli szükségletét elégíti ki! A probléma akkor keletkezik, amikor a "bűnözési hajlam" állandósul, mert az anyagcsere kibillent az egyensúlyából. Az állandó "bűzözésből" fakadó bűntudat érzés pedig tovább nehezíti a helyzetet - esetleg átbillenthet egy minden mindegy állapotba, ami mértéktelen evésbe is torkollhat.
Az anyagcsere szakértők által tapasztaltak azt mutatják, hogy mindazok, akiknél az anyagcsere normalizálódik, nem kívánják a régi kedvenc ételeiket. Az elhízott emberekre általában jellemző, hogy nem érzik a jóllakottságot - vagy csak nagyon későn, amikor már a valós szükségletüknél jóval többet ettek. Tehát aki fogyni szeretne, az először is próbálja visszanyerni szervezete természetes érzékelését, hogy valójában testének milyen tápanyagra is van szüksége. Ehhez pedig kerülni kell az extrém-gyors diétákat!
A rövid idő alatt bekövetkező gyors fogyás során legkevésbé zsírt veszít a szervezet. Helyette főként vizet és viszonylag sok fehérjét. A diéta sikertelensége előrevetíthető,
mert visszatérve a hagyományos étrendre a zsírraktározási hajlam megnő. Mivel pedig a kalóriát égető izomtömeg jelentős veszteséget szenved el egy-egy radikális megszorító diéta során, nem hogy a súlyunkat nem tudjuk fenntartani, de még hízni is fogunk. A lassuló anyagcsere következtében pedig a zsírok lassabban is égnek el, ami szintén kedvez a csípőn és derékon megjelenő zsírpárnáknak.
A radikális diétás megszorítások a pajzsmirigyet érintik érzékenyen, amely az anyagcsere minden változására érzékenyen reagál. Mivel minden ember egyedi tulajdnoságokkal születik, nincs egységes, mindenki számára tökéletes táplálkozásforma. Azonban az anyagcserefolyamatok támogatására minden ember szervezete a saját hormonrendszerét veszi igénybe. A hormonrendszert pedig a táplálkozással befolyásolni lehet. De erről már a következő részben írnék kicsit részletesebben.
Ez is érdekes lehet még:
Hogyan vernek át a divat-diétákkal?
Lehet, hogy a táplálkozási típus is szerepet játszik az eredményes fogyásban?
Miért nem lehet sikeres mindenkinél egy diéta?
Forrás: Természetgyógyász Magazin - BIO, 2009/3
Utolsó kommentek