Amikor fogyni szeretnénk, akkor lehetőleg gyorsan, egyszerűen és szenvedésmentesen szeretnénk!  Jogos lehet a kívánság, hiszen a kilókat felszedni is egyszerű és szenvedésmentes folyamat - ám annyira azért mégsem gyors, mint amennyire szabadulni szeretnénk tőle! Fogyni azonban gyorsan kéne - mert.... és itt számtalan okot lehetne felsorolni - azt hiszem mindenki pontosan tudja, hogy miért!

Vagyis a fogyókúrás program tegye lehetővé, hogy megtarthassuk a régi szokásainkat (értsd: legyen egyszerű) és legyen szenvedésmentes (értsd: ne legyenek benne radikális megszorítások, testi erőfeszítések). Tulajdonképpen ez nem lehetetlen - azonban van egy bökkenő: hiányzik a gyorsaság! Viszont mindezért cserébe az elért testsúly megőrzésének lehetősége is biztosított! Jól hangzik, nem?

Mindez az Amerikai Dietetikus Szövetség lapjának novemberi kommentárját olvasva jutott eszembe. A cikk lényege egy mondatban: kis változtatások az étkezésben és a mozgásban képesek megakadályozni a súlygyarapodást.

Azt vizsgálták, hogy kis mértékű szokásváltoztatások milyen hatással vannak az un. "enerigarés" alakulására bizonyos időszak alatt. Vagyis hogyan befolyásolja az energiamérleg alakulása (energia felvétel - energia leadás) a fogyást és a testsúly megtartását. Az energiarés módszerének kifejlesztésével megbecsülhető az energiaegyensúly azon pontja, amellyel eredményesen kézben tartható a szenvedés nélküli fogyás, illetve a normális testsúly.

Drasztikus beavatkozásokkal jelentős súlycsökkenés érhető el, azonban nagyon sokaknak jelent problémát a testsúly megtartása hosszútávon. Az energiarés segít megbecsülni a változtatás mértékét, amit ahhoz kell megtartani, hogy a leadott súlyfelesleget ne hízzuk vissza.

Az eredmények elgondolkodtatóak! Azok a felnőttek, akik napi 100 kcal-val, gyerekek és serdülők esetében napi 100-150 kcal-val kevesebbet fogyasztottak a szokásos energiabevitelhez képest, azok könnyen meg tudták tartani a testsúlyukat. Az energialeadás növelésének és az energiafelvétel  csökkentésének csekély, csupán napi 100-150 kcal értékkülönbözete úgy tűnik, hogy hatékonynak bizonyult az amerikai népesség 90%-nál. A hátránya azonban, hogy a súlyosan elhízottak esetében drasztikusabb módszerek válhatnak szükségessé. A kis változtatások módszere azonban a legtöbb átlag túlsúllyal küzdő ember számára könnyen elfogadható és be is tartható lehetőséget kínál a kövérség megelőzésére.

Fogyáshoz az energiarést nagyobbra kell nyini: pl. 100 kg-os ember esetében a testsúly 10%-os csökkenéséhez napi 200 kcal, 15%-os csökkenéséhez napi 300 kcal energiahiány szükséges. A kis változtatások stratégiáját a test könnyebben elfogadja és kevésbé védekezik ellene, így kevésbé tárolja el a többlet energiát, mint akkor, amikor radikális súlycsökkenést okozó kúrán megy keresztül.

Tanulság: talán mégis lehet a "lassan járj, tovább élsz" közmondásban valami, még akkor is, ha a modern élet egyáltalán nem erről szól! Vagyis a legegyszerűbb módja a fogyókúrának, ha kis lépésekkel - hosszú távon - nagy változásokat tudunk elérni. Ehhez pedig sokkal inkább elhatározás szükséges és nem pénz vagy áldozat!

 Ez is érdekes lehet még:

Hogyan alakíts ki karcsúsító szokásokat?

Ha fogyni szeretnél, akkor szervezd meg a napodat!

Nagy fogyás után fenyeget a "fantom-zsír"!